SZIPÁL 19 – A szerencse nyomában – Kiállítás

A tárlat tizenkilenc ikonikus fényképen keresztül idézi meg Szipál Márton (1924–2016) világhírű magyar fotográfus életét és munkásságát.
Szipál Márton a 20. századi magyar fotográfia egyik legeredetibb alakja volt.
A bemutatott tizenkilenc felvétel nemcsak a fotográfus legismertebb munkáiból válogat, hanem életének meghatározó állomásait, sorsfordító találkozásait és szakmai sikereit is felidézi. A látogatók így nem csupán képeket láthatnak, hanem egy rendkívüli életút lenyomataival találkozhatnak.
2025-ben indult a Szipàl 101 Fèny-Èlet-Öröksèg emlèkèv ami ismét a figyelem középpontjába állította Szipál Márton életművét. A debreceni MODEM nagyszabású életmű-kiállítása után 2026 tavaszán a pécsi M21 Galériában megrendezett Divatgeometria, valamint a Budapest Fotó Fesztivál keretében a Kiscelli Múzeum monumentális templomterében bemutatott válogatás is hozzájárult ahhoz, hogy a közönség és a szakma új szemmel fedezze fel a fotográfus örökségét.
Az esztergomi kiállítás egy intimebb, személyesebb válogatás formájában kínál betekintést ebbe a kivételes életműbe. A SZIPÁL 19 – A szerencse nyomában egyszerre tisztelgés egy világhírű magyar alkotó előtt és meghívás egy utazásra, amely a szerencse, a tehetség, a kitartás és az emberi sors összefüggéseit vizsgálja.
A kiállítást Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető nyitja meg.
Nyári Vízügyes Tábor a Duna Múzeumban 2025

Nyári tábor a víz jegyében

Nyári tábor a víz jegyében – kánikula ide vagy oda, fantasztikusan sikerült!

A múlt héten megtartottuk vízügyes nyári táborunkat, és – bár a hőség próbára tett minket, a jókedv, a rengeteg víz, játék, vizes móka és strandolás gondoskodott a felfrissülésről! Tapicskoltunk a Dunában, építettünk mini vízerőművet, voltunk a tatai Malompark vizes játszóterén, fürödtünk az esztergomi strandon és még néhány vízibomba is célba talált a múzeum udvarán. Köszönjük vendég előadóinknak az érdekes és izgalmas foglalkozásokat, a gátvédelmi gyorstalpalót, az araszoló hernyókat a tenyerünkön, a Duna-parti állatvilág titkainak felfedezését, a vulkánkitörést a homokozóban és a több száz millió évnyi geológiai időutazást a tatai várban. És persze a főszereplőknek, a gyerekeknek, hogy ilyen emlékezetessé tették az együtt töltött hetet!
A legjobb nyári élmények mindig ott kezdődnek, ahol a víz és a vidámság találkozik!

 

Nemzetközi Duna Nap, 2024

Ünnepi nyitvatartás

Tanárok Éjszakája

Múzeumok Őszi Fesztiválja 2023 – a Duna Múzeumban

Múzeumok Éjszakája 2023 a Duna Múzeumban!

Május 10. – A Madarak és fák napja

A Madarak és fák napjának célja, hogy kialakítsa és elmélyítse a társadalom elkötelezettségét a természetvédelem iránt. Az első rendezvényt a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján Chernel István ornitológus szervezte meg hazánkban 1902-ben.

Az ünnep 1906-ban vált hivatalossá, amikor – Herman Ottó természettudós közbenjárására – Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a Madarak és fák napjának megszervezését minden iskola számára:

„A szóbanforgó intézmény meghonosítása czéljából ezennel elrendelem, hogy lehetőleg már a folyó 1906. évtől kezdve minden állami, községi, társulati és magán elemi népiskolában május vagy június hóban a Czím által minden évben meghatá­rozandó külön nap szenteltessék kizárólag arra a czélra, hogy azon a napon a tanító a hasznos madarak természetével, jelentőségükkel, e madarak védelmének és szaporításának szükséges voltával, az erre szolgáló módokkal és eszközökkel az iskolai ifjúságot megismertesse és ugyanezt a napot felhasználja arra is, hogy a fáknak és cserjéknek a hasznos madarak fészkelésére és szaporodására való befolyását felvilágosítván, a fák és a befásítás nagy jelentőségét is megmagyarázza és ahol ezt a helyi viszonyok megengedik és indokolják, hasson arra is, hogy a gyermekek a vidéki viszonyokhoz képest legtöbb előnyt szolgáltató fák és csemeték ülteté­sével tegyék a madarak és fák napját emlékezetessé és állandóan hasznossá.”

E napon a gyerekek fákat ültettek és ápoltak, madárodúkat helyeztek ki, kirándulásokon vettek részt. A 20. század elején minden évben megtartották a rendezvényt, azonban az I. világháború következtében veszített jelentőségéből. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter volt az, aki egy 1931-es rendeletével ismét felélesztette a hagyományt. Sajnos a II. világháború után az ünnep feledésbe merült, és csak az 1990-es években vált ismét országos mozgalommá. 1996-ban rendeletben rögzítették, hogy a Madarak és fák napjának időpontja minden évben május 10-e legyen. 1996 óta egy németországi kezdeményezés hatására Magyarországon is minden évben megválasztják az év fáját és madarát.

A Duna Múzeum a gyűjteményében található gyönyörű metszetekkel szeretné felhívni a figyelmet a hazai erdőkben élő fákra és madarakra, valamint a természet és élővilág védelmére.